Az idei első...
Hja... eljött hát az idei tél eddigi legpocsékabb napja. Mármint időjárás tekintetében.
A tegnap, tegnapelőtti verőfény után, ma reggel, amikor kikukkoltam az ablakon, hát elment a kedvem mindentől. Bejött a jóslat, esett.
Mit volt mit tenni, nekivetkőztem súlyokat emelgetni, majd egy röpke reggeli után húztam - illetve inkább négykézláb kúsztam - is le a MOM művházba, MKSz közgyűlni.
Mert ebből is mára esett az idei első. Fontos dolgokat vitattunk meg. Ez már az előző napokban világossá vált számomra, mert annyi agitáló telefont kaptam, hogy csak na! Ó, nem tudják kérem a kartársak, hogy én már több, mint 20 esztendeje nagy közgyűlésre járó vagyok? Ki nem hagynék egy alkalmat sem sportágunk jobbítása ügyében. Én már annyi elnökséget, alapszabályt szavaztam meg és le, hogy szerintem kevesen vannak rutinosabbak idehaza. A hiányzásaimat viszont egy kezemen össze tudnám számolni.
Nos, miután épségben leértem, be is álltam a sorba.
Mások meg elém, de ebből nem lett vita (az ráért majd bent, a kupolateremben), így is úgy is határozatképes a gyűlés, s - mint várható vot - 11 óra előtt nem is sikerült mindenkinek regisztrálni.
Amúgy még reggel is csörgött a telefonom. Hegyi Geri volt az, a BringaBandából. Annyit mondott, hogy megvár... Na, mi a fene. Biztos rám akarja végrendelkezni a szavazati jogát, aztán megy dolgára, ehhem-behhem...
Nem is sok idő, talán 15 perc alatt bejutottam, helyet foglaltam magamnak és a nagy könyvnek, amit évek óta hurcolok közgyűlni...
Jóféle (idevágó) szakirodalom. Nehéz szöveg, de 70 éves koromra kiolvasom, az biztos!
Nini! Ki ül itt mellettem? Hát Geri! Képzeljétek nem akart rámpasszolni semmit, sőt még az is elképzelhető, hogy fantasztikus társaságomra vágyott...? (Magyarul: rossz, aki rosszra gondol - jelen esetben én.)
Gyorsan bele is merültünk az okosnálisokosabbórák világába. Fú, azért frankó egy ilyen szerkezet! Kérdeztem, hogy tud-e HRV analízist, de nem tudta. Mármint Geri, hogy az óra tud-e...
Aztán még előkerült az egylábas kerékpározás és a vízalatti pulzusmérés, meg az éhség, mint főbb beszédtémák, több ezer hasonlóan magasröptü edzés- és versenyzéselméleti kérdés mellett... meg pár ismerős előttünk, akik folyton vigyorognak/vigyorogtak... (Ezt hívják kameraérzékenységnek?)
Mondjuk ez érdekes: ahhoz képest, hogy mióta járok ilyen társaságba, ahhoz képest a megjelent 100+ egylet képviselői közül szerintem vagy 10-15-öt tudtam volna megnevezni. Ennyire nagy az ország? Meg sok az egyesület. Sebaj, nem dumcsizni jöttem, hanem figyelni!
Mert például államtitkári megjelenés is volt, egy lelkes beszéd kiséretében!
És folyamatosan szavaztunk...
Mivel kis egyletet képviselek, s így sikeresen kimaradok a sportpolitikai (?) csatározásokból - ezt a periférián való helyfoglalásommal is jelezni szándékozom általában - így ilyenkor csak lesek, hogy kik és miért tudnak oly szépen egymásnak esni a nagyközönség előtt. Csak, sejtem, hogy kik a jók és kik a rosszak, kik a fiatalok és kik az öregek... s próbálok józan meglátásom (megérzésem?) szerint véleményt formálni a szavazókártyámmal. Szerencsére a mai nap minimális időhúzással, extra rendbontás nélkül lezajlott, s nem sokkal 13 óra után már az intézmény világhírű kávézójában fogyasztottunk...
Itt főzik szerintem a földkerekség legjobb kávéját, hogy heti szinten 3-4 alkalommal megfordulok náluk, az tuti! Ha párszázméteres körön belül vagyok, akkor nincs menekvés(em), "bevonzódok"... Geri is letesztelte a pite/rétes kínálatot (Meg még előbb a pogácsát is - az én javallatomra, hja, amikor még gluténes voltam...), aztán húzott el úszni (teli pocakkal?)...
Ahogy kiléptem az épületből, azt tapasztaltam, hogy ugyan szitál még, de nem jeges (annyira). Hát én is egy vízes sportot választottam - naná! Hurrá, irány bringázni!
Felöltöttem a skótszoknyás-nyaksálas-ónt-havat-mindentálló eseti ruházatomat, s irány Nagykovácsi! Gondoltam, megnézem, hogy arra mit alkotott a jeges zivatar - bő egy éve azon a környéken volt talán a leghúzósabb a helyzet. Most "semmi"...
Fotózni nem fotóztam menet közben, mert azért alapvetően az életemért küzdöttem a ködös félhomályban, hogy az úttesten maradjak, s ráadásnak az autóforgalom sem volt jelentéktelen, de itt a Strava-bizonyíték:
Mert ugye, mint tudjuk: "Ami nincs fent a Strava-n, az meg sem történt!"