Kotyvasztásaim a konyhában.
Finomat egyszerűen.
Felesleges zsíradék nélkül és kevesebb cukorral, de nem ultraszélsőségesen.
Gasztromajmolás nélkül.
Semmi extra, nem nagy tudomány.
Főzni mindenki tud, enni meg mindenki szeret.
Marketing és újkori táplálkozástudományi csodák mentesen.
A lehető „legrövidebb” úton történő beszerzés és amit lehet, azt a saját kertből túrom elő.
Csak! az apróbetűs összetevőket figyelem a termékek címkéin.
Az élelmiszer a lehető legkevesebbszer és legrövidebb időn belül legyen feldolgozva (a kezdetektől a végfelhasználásig).
Egyébként szinte minden ehető ami jólesik, bár nem feltétlenül kell mindent magunkba pakolni és bármikor.
Ha ledolgozom, akkor nem csak a kaja, de a méreganyagok is gyorsabban távoznak.
Vagyis mozogva többet engedhetek meg magamnak, mint ha csak plöttyednék.
Imádok enni!
Ugyanakkor a test mindent megjegyez.
Bármennyire is élünk egészségesen ma, amit tegnap csináltunk, azt örökre elraktározta valahova.
Ezért nem mindegy mikor, mit és hogyan csinálunk, eszünk.
Genetika + a szokásaink = ?
Azért ha én lettem volna a teremtő, nem adtam volna ekkora regenerálódási képességet az embernek.
Na ez a mi nagy szerencsénk.
Ismétlődő téves szokásainktól függetlenül sokkal több lehetőséget kapunk az élettől, mint amekkorát egyébként megérdemelnénk.
De visszatérve a lényegre, tényleg az (is) vagy, amit megeszel.
+
A nagyok pontosan tudják, mivel kell „etetni” az embereket.
Bár ez a szlogen a kozmetikai világban született, de nagyon igaz.
„Mert megérdemlem/megérdemled.”
Ne egyél élelmiszeripari szemetet!
Ennél azért mutatok majd komolyabb receptet is. Csak gondoltam itt az eperszezon, meg gyors is, finom is.