Tour of Slovenija

A napokban fogtam magamat és lementem Lendvára.

Most épp nem terveztem, de ha már történik valami fontos a pinduri városomban, akkor mégsem hagyhatom ki.

A szlovén körverseny / Dirka po Sloveniji / Tour of Slovenija első alkalommal indult Lendváról és ezúttal újra egy rövid pillanatra Lendva a világ közepe lett :)

Legalábbis a lendvaiak számára, remélem, tessék ennek örülni ha még nem sikerült, mert ez nagyon nagy dolog!

A versenyt átvezették egy kisebb szakaszra a határon túlra Lentibe is, ahol nagyon jó volt látni azt a rengeteg versenyre kiterelt, jókedvű, szurkoló gyereket.

Nem tudom, mekkora szervezéssel, anyagiakkal és kapcsolatokkal jár egy ilyen esemény, mindenesetre ez baromira nagy dolog és gratula innen a látatlanból mindenkinek aki ebben részt vett.

Bár a bringások biztonságával kapcsolatosan bőven lenne mit tökéletesíteni (ha már muszáj veszélyes részeket beiktatni, akkor azt kellőképpen kellene jelölni, felhívni rá a figyelmet szóban, síppal, jelző emberrel stb.), alapvetően egy full profi rendezést tapaasztaltam és tenni akarást a szervezők és az ország részéről.

Szlovénia felfogta, hogy a bringaversenyek legalább annyira fontosak egy ország számára, mint bármelyik más nagyobb sportág, hogy van benne anyagi potenciál és hogy országimázs szempontjából az egyik legfontosabb, leghatékonyabb eszköz tud lenni.

Nem mellesleg a lakosságot könnyebb rábírni testmozgásra, ha vannak példaképek.

Több sportoló ember pedig nemcsak hogy kevésbé költi az egészségügy kasszáját, de boldogabb is lesz...

Helló Magyarország!

És valóban, kisebbségiként is tudok örülni a szlovén sikereknek, mert tényleg megdolgoztak érte és nagyon remélem, hogy Magyarország is eljut egyszer oda, ahova Szlovéniának a több évnyi tudatos és kitartó munkával már sikerült.

A nem egészen 2 millió lakosú országnak évek óta több mint 10 olyan (országúti) versenyzője van, akik első számú nemzetközi csapatokban tekernek (azaz lazán megélnek abból, amit szeretnek csinálni, mert már annyira jók, hogy beveszik őket komoly csapatokba), a világ legkomolyabb versenyein nem csak hogy indulni tudnak (ami önmagában sem kis dolog), hanem rendszeresen nyerni is szoktak. Ha lenne rá kifejezés, azt mondanám hogy pozitív döbbenet :)

Az országban a rengeteg versenyző miatt iszonyatosan megnőtt a (mindenféle szintű) kerékpárosok száma.

A bringás nem fura, irritáló emberfaj a nem bringások körében.

Jobb bringákon ülnek kevésbé komoly bringások is (ez nem csak anyagi kérdés, hanem hogy mennyit szánsz magadra, hogy azáltal is jobban érezd magad).

Nincsen rossz aszfalt út, de még a bringaútak sem esnek szét...

Nem idegroncsok találkoznak az utakon, hanem jókedvű bringások :)

Szlovéniában valami nagyon elindult, mindig is csodáltam őket a szorgalmukért.

No de vissza a versenyhez.

Nehezen megküzdve azzal, hogy egy rendezvényen nem könnyű elbújni (nem szeretek kirakatban lenni), elmentem megnézni a rajt helyét, a csapatok bemutatását, mert hát b.sszus akkora neveket hoztak el a szervezők, hogy na... mit is mondjak... Rafal Majka, Marcell Kittel, Rigoberto Uran, Mark Cavendish és még sorolhatnám...

De ott volt Primož Roglič is, aki jelenleg az egyik legnagyobb szlovén bringás, meg úgy összeségében a szlovén bringás társaság színe-java, de Kusztor Péter és Pelikán János is és még nagyon sokan, akiket illene megemlítenem...

Ha ők szinte házhoz jönnek, akkor ne hogy már ne nézzem meg őket...

És, bár sokat szemeztem Cavendish-sel, annyira pasi dömping volt a környéken, hogy végül nem mertem leszólítani...

Hát így jártam :(

A verseny utolsó napja vasárnap lesz.

Akit bővebben érdekel, a verseny weboldalán egyébként minden megtalálható (https://tourofslovenia.si), én csak nagyon röviden egy-két személyes benyomásról szerettem volna írni, szakmailag nem tudok hozzászólni :)

Képaláírásokat most nem írok, aki ért hozzá, nálam ugyis jobban tudja, ki van a képen :)

Én megpróbáltam sok bringást felismerni :)

Lábfetisiszta pedig nem vagyok, csak még mindig olyan furcsa az a sok férfi láb borotválva...