Pár hete esett be egy e-mail az egyleti postaládába, hogy idén is lesz Díjátadó!
Elkezdtem örülni, mert - összetett eredménylista híján is, így november közepén - éreztem, hogy érintettségem van. És persze az Egyletnek is!
Jöttek a meghívó tartalmazó levelek, szépen sorban, csak az eredménylista nem akart elő- vagy felkerülni (a Szövetség honlapjára). Jaj, most mi lesz - megyek, nem megyek? Egy héttel a rendezvény előtt, nagy izgatottságomban írtam is egy érdeklődő levelet, melyre sebesen érkezett a válasz, hogy hétfőn, ha minden jól megy látható, olvasható lesz a várva várt névsor!
S láss csodát, tényleg:
http://mksz.sport.hu/phocadownload/maraton_magyar_kupa_osszetett_2013.pdf
Nini, ott a nevem a rangsorban!
Mivel külön meghívót - mint díjazott - nem kaptam, hmmm (talán az XCO versenyzők kaptak egyedül egy e-mailt, igaz nekik már volt összetettjük pár hete, hónapja...), így gyorsan regisztráltam magam a rendezvényen, nehogy ne jusson szék. És finom vacsi...
Pontosan érkeztem. Az ajtóban - állítólag Piroska szörp ízű - forralt bor (szerencsére nem érintett, mert autóztam), töméntelen mennyiségű pogácsa (ó, lesz bringázás a héten...) és egy hölgy állt, aki mindezt kedvesen kínálgatta. Kellemes fogadtatás.
Külön egyleti asztalunk nem volt, de a bejárattól nem messze illusztris társaságba tudtam belecsöppenni:
A bal oldalon érett Master-2-es versenyzők sorjáztak. Azt hiszem, itt a helyem most már nekem is, bár én csak egy zöldfülű vagyok. Majd figyelek az öregekre, s talán befogadnak!
Az eredményhírdetéssel nem vacakoltak sokáig, fél ötkor már meneteltek is az asztaloktól a dobogóig fel s alá a helyezettek.
Először a Top-Maraton volt soron, ahol Panyi Gabi gyűjtött be egy összetett 2. helyet:
Fésüs "Kefe" Laci pedig egy elsőt:
Borsós Bencével (aki Benedek):
Veingartner Balázzsal és Táncos Sanyival:
És végül jómagam is felpenderedtem a pulpitusra:
HoCsa kaján vigyorral megsúgta a ceremónia közben, hogy örül, hogy - időlegesen - megszabadult tőlem. No, azért olyan nagy veszélyt nem jelentettem ám rá nézve... mindenesetre kedves volt!
A kapott érem egész fajsúlyos darab, két oldalon gravírozva és tetszik a sötétszürkés árnyalata is:
Maraton után még egy kis XCO, ahol Kefe megint szerepelhetett:
Még jó, hogy vittem magammal azt a mellényt... több képen is felismerhető...
Díjátadás után jött az est - számomra - fénypontja:
A vacsorára várakozva Harangvölgyi "Harang" András nosztalgiaestbe kezdett. Képvetítés a magyar mtb sport hőskorából, szuper, szakértői kommentálással.
Sajnos nem tartott sokáig, pedig - mivel aktív résztvevője voltam az időszaknak - ezt akár egy álló hétig is tudtam volna élvezni!
Közben jövendőbéli korosztályom elkezdett alapozni (reggel én is ezt tettem, igaz kerékpáron, 3 és fél órán át a latyakban-szélviharban, odakint):
Az itókajegyre szerencsémre lehetett bélpoklos-diétás terméket is kapni, így én azt szopogattam:
A több ezer pincér szélsebesen hozta a hőn áhított menüt, melyet természetesen nem én (nekem csak járt), hanem párom kanalazott be. De azért a színhús szekcióból - miután megválaszoltam tizenöt "És te tényleg nem eszel húst?"valamint huszonnyolc "Milyen paleo-nak lenni?" kérdést és még négyen lesoványoztak - kaptam egy kis ízelítőt, és tényleg finom volt, nem hazudtak a többiek!
Érkeztek még nagy vájdlingokban szószok is, az a jó nekem, hogy az illato(u)kkal is jól tudok lakni!
A végére maradt a sütike, amit a hazarohanós ismerősök már ki- illetve otthagytak, így a szerdai bringázásra (a hamubasültek mellett) bőséges szénhidrát készlettel tudok nekiindulni!
S, hogy ne kopogjon már annyira a szemem, végül találtam némi nyalánkságot is egy tányér szélén. Hamm, bekaptam hát gyorsan (bár másnak nem nagyon fájt rá a foga):
Azt mondom magát a gálát elég jól, pörgősen, kompakt módon szervezték meg, minden sallangtól mentesen, a lényegre koncentrálva.
Remélem, jövőre is jöhetek...!