Az első ezres...
Mostanában nem történik semmi... (dúdolta a Beatrice vagy 30 éve)
És tényleg! Csak a megszokott munka vagyis sport, jövet-menet. Munkába, munkából. Munkamenet.
Oké, mocskos... rettenet mocskos. Rajta a Hegyvidékén kívül fél Szatmár-Bereg pora:
Valamennyire lepucoltam, hogy láthatóvá váljék a kopás - ami nincs, maximum csak annyi, hogy ezüst lett pár fog töve:
Belülről így néz ki. Szerencsére szabad szemmel nem, csak vakuval látható, hogy mi nem látható... Homokőrlemény... Ebből lesz ám a tartósteszt, ajjaj!
Nemcsak a homokot, láncot, lánckereket daráltam (le), de időközben őröltem egy kis kávét is. (Mert menet közben nem megy.)
Monsooned Malabar:
Hihetetlen, de tudtam síkon is jópofákat menni. Pár sikerélmény is ért (persze már a múlté mind...). Egész lehetetlen helyeken vannak egész lehetetlen (elnevezésű) szegmensek:
A 2-3 percesekhez most már igencsak kell tudni 50+ km/h körül poroszkálni, félórásra elég a 40-es átlag...
Majdnem nem győztem energiával a Húsvéti Hosszú Hétvégét a végeken, de a Nyúl volt olyan drága és hozott nekem egy láda gluténmentes oreo-jellegű kekszet. Mentem is tőle, mint a golyó, lévén cukortólnemmentes volt!
Sportolgatásokból visszatérve, mindig kellemes látvány (és gőzfelhő) fogadott:
Ez gyönyörű, de csak a többiek eszik:
Ez az én szegmensem az ebédlőasztalon:
Meg ez is (ez egy másik halom):
Pulykanyak a legjobb regenerálószer!
Makro-pulykanyak:
Igen, volt élő-közvetítés nézegetés is, de csak úgy mellékesen...
Kezdek megint hajnalban ébredni. Érdekes, mert azt hiszem a napkeltéhez igazítja magát a szervezetem, s így télen alszom többet, pedig szerintem most kellene (nagyobbakat pihenni éjjel).
Félhomályban (hogy ne ébresszem fel a békésen szunyókálókat) azért mindig sikerül kitapogatni a kávékészítés eszközeit!
És hat előtt már megyek is. Dolgomra!
A lámpák (a látszat ellenére) sárgán villognak:
Éreztem, hogy baromi hideg van, de hogy mínusz egy fok legyen... na, azt azért már nem - gondoltam volna. Pedig az volt!
Ennek a gólyának hogy nem fagy be a s...ge?
Alkonyati fények hajnalban - a lapos beesési szög, vagy mi...?
Ez a kép olyan 20 perc bringázás után készült, konkrétan már koppra fagytam ekkorra:
Főleg, hogy nyári szettben mozogtam - két nappal előtte még full-rövid volt a felszerelés. Azért minden felhúzhatót magamra aggattam...
Szamosszeg, Szamoskér...
Barázdazárás...
És újra a konyhában! Meleg és hideg... tál:
Ezt toja a Nyúl (nem a hagymát és a vajat):
Sem a körtét. Nagy körterajongó vagyok!
Az ünneplés után, már otthon jól felfedeztem a környéket. Újra. S találtam egy nagyon remek kis pékség-kávézót a szemközti hegyoldalban:
Majd jöttek, jönnek megint a szürke hétköznapok. Csak ez a piros bicikli hirdeti, hogy mit is kell csinálni:
4x8', R: 2' Recovery
No, eszem a zúzátokat!
