Sem áll meg a hajtás!
És továbbra sem kelek később, mint szoktam, hogy végre nyugiban találkozzam az egész évben engem üldöző-üldözöttek egyikével, másikával...
Itt az ősz, itt az idő a dózergengszterkedést újra elővenni!
Minden rendben Tornyópuszta és Nagyegyháza között?
Talán az utolsó rövidnadrágos nap volt ez a vasárnap?
Memóriám szerencsére működik (pedig Józsi a héten már jól "letájkerékpárosozott", dózermániám örökös hangoztatása miatt) - ott a vége a terepnek, megint aszfalt:
Ha nincs hadviselés, tudunk ám mosolyogni is - no, azért nem egymásra, hanem a kamerába:
És mindennek a tetejébe, én még aznap reggelire a fent látható sporttárs becses nejének saját (2008-as!) gyártású termékét fogyasztottam:
Azt hittem, hogy ez édesség-nyalánkság. Hát nem. Nem teljesen. Volt meglepetés, mikor hajnalok hajnalán a hagyma-húsleves ízű, de őszibaracklekvár állagú étket magamba töltöttem. Azóta valamelyest kikupáltam magam a csatni/chutney természetéből. Most már tudom, mire számítsak. Ne lekváros kenyérre!
Más is folyton eszik - karmelegítőt:
Én meg a szokásost: csokis zsemlét. Még jó, hogy jönnek a hűvösebb napok, végre nem fog a péksütikből szét/kifolyni a csoki, bele a zsebembe!
A szlovák ébresztőnápolyiból a sportolás végére tartogattam... egy "láttést":
S még egy adag dózer Csabd-Vasztély és Mány között:
Szerencsére az elmúlt hetek esői nem hagytak maradandó nyomokat... akarom mondani tócsákat az úton! Pedig bennem volt a félsz...
Az ötórás robogás után, egyből irány az étkezde... ehh... nem volt idő otthon kotyvasztani... out to lunch...
Tekerés mellett tervez(get)és... a jövő idő műszaki háttere, alapja...
...technikája...
De piszok könnyű!
S, hogy mi lapul a bolt zuhanyfülkéjében?
Lehet agyalni, a válaszokat a "SSzerkesztőségbe" várom!
