Mindent a szemnek - Kiskun Cross cersenynézés
A testi-lelki rehab programsorozatom egyik állomásaként, vasárnapra versenylátogatást tűztem ki a viszonylagos közelségben lévő Kerekegyházán.
Ha cross verseny, akkor mindenkinek a fenti látvány "ugrik be", ugye?
De ez egy egyszerű pálya volt, s talán a képen látható az egyik legsarasabb négyzetdecimétere a legmagasabb akadálya után.
Gondolhatnánk könnyű dolga volt a sportolóknak... gondolnánk, s gondolták is bizonyosan egyesek. Persze csak addig, míg észre nem vették jelenlétem, mellyel remélhetőleg kellően feszélyeztem őket!
Lesből támadtam a főút peremén melegítő Janóra:
Illetve a betondzsungelben görgőző Fityiszre:
Röpke kommunikálás után, hagytam őket koncentrálni és magamba tömtem a pátyi csodaproktológ.... akarom mondani csodaprotektorológus, Izumi Bí szatócs és vegyeskereskedő, teljeskiőrlésű kenyércsodáját, némi sajtkocka és egy paradicsom társaságában (de rég nem ettem ennyi szilárd ételt egyszerre...).
Inkább szurkolást tettettem az éppen pörgő kategóriák mindegyike, így például Borsós Bence reménységünk:
Manka:
És Kiss Józsi irányába:
Bence remekül küzdött, szépen alakul - tudni kell, hogy az első versenyeit nyomja a szakágban!
Jó volt egy kicsit kívülről bambulni a nagy nyári küzdelmek résztvevőit.
Igaz volt ez a "nagyok" versenyére is. A 13 órakor startoló futamot Szilárd kezdte a legelszántabban:
Faltörő kos gyanánt, elsőkén repesztett át a piactér kerítésén:
Hogy a többiek szép nyugodtan követhessék:
Keresztül-kasul a romokon.
Ahh, lehet, hogy nem kellett volna úttörősdit játszani, s meglett volna az első hely! De ki tudja?
Egyébiránt, igen jó hely volt a faláttörés, szuper képeket kattintottam, igaz kockáztatva a rámlépés veszélyét:
Hé, Janó! Tán... "a kocsmábú' mész hazafelé" ?
No, de miután megtalálta az egyensúlyt és a ritmust, ezen a képen már egy szuper elegáns leszállást mutat be:
A technika és az erő végre meghozta számára a hőn áhított kategóriagyőzelmet!
A vásártérről való kikászálódás leglátványosabbját Cser Gabi mutatta be, aki "kibunnyzott" az akadályon keresztül a marketplaccról...
- ezt nem sikerült lefotózni -
... majd "bródszájdolt" egyet a következő homokos jobbosban:
Ha jól értettem, egy fékváltókarjába került a trükksorozat, de én azt mondom megérte. A következő körökben is tömött sorokban vártuk, mi fotóriporterek a falnál, de már nem kockáztatott többé - legnagyobb bánatunkra.
Tufi pedig törpejárásban közelített az akadályhoz:
(Vagy csak nagyon megcombosodott az ötödik körére...)
Örömmel fedeztem fel a mezőnyben meglepetés-Zorán tagtársamat is:
Van egy érzésem, hogy szeretne valamit alakítani a januári OB-n, mégiscsak hazai pálya lesz az...!
A nap nem lett volna teljes egy grandiózus, kunszentmiklósi mézeskalácsos caffé latte nélkül...
... amit még megtoldottam ugyanott, egy gyermekkoromat megidéző, nosztalgikus train(station)- és lenyugvó nap spottinggal a vasútállomás végében:
Jóéjt!