Vörös posztó, szürke bársony - engem itt már megint kísértenek!

Kellene egy jó országúti, kellene egy igazi országúti, Neked kell egy igazán jó országúti! Egy ilyen?

 

Igen pont ilyen...

Minden évben, legalább ősszel és tavasszal (azaz modellváltások idején) megkapom a szózatokat fentről. S, hogy tényleg rendesen kényelmetlenül is érezzem magam, Balázs Úr külön kérés nélkül is betol legalább egy, kedvemre való és méretben is pont megfelelő versenybicajt. Hogy az ördög vigye el! Az utóbbi idők egyik legjobb kényelmi versenykerékpárjaként elhíresült Scott CR-1 (Pro) gépeiből ez már a második idén. Az elsőt, a 2011-est már haza is toltam egyszer. Aztán pár óra múlva vissza - Áh, ezt nem engedhetem meg magamnak! - felkiáltással.

Erre megint itt van egy. Egy 2012-es... Jajj nekem!

Minden részletében különös hatással a gyengéimre... esztétikailag, technológiailag.

Optika: matt szürke, némi matt vörössel megtűzdelve:

Ami kerek, az szögletes:

Biztos merev is:

Ahol kell...

Odébb meg kényelmes:

És milyen magas (az eleje)! Ebből a villanyakból lehet fűrészelni - de csak ésszel!

Lapulj, lapulj támvilla!

Technika: komplett sötétszürke Ultegra felszerelés:

Mert azt már tudjuk, hogy nem kell mindenáron a csúcskategória. Egy lépéssel alatta mindig találni valami jól (jobban) kihasználhatót!

Komfort a meghajtás is, nemcsak a váz: 34/50 fogszámú lánckerekek, 11:28-as fogaskoszorú...

Az első váltót tartó fül aluminium:

Csakúgy, mint a hátsó váltót tartó (régebben nem volt cserélhető):

De a papucsok karbonból vannak!

A kerekek (Mavic Ksyrium Elite) is a "gazdaságos" termékkörből jöttek - zárt csapágyak, lapított (de még acél) küllők, mart profilú, könnyű abroncsok.

Mi legyen?

Kérdések özöne lep el... miből, mikor, hogyan? Köpni-nyelni nem tudok, cserébe most agyalhatok!