Harc a fejemmel, meg főleg a láncommal - Borsos Bence a Bakonyban
Mai esti mese gyanánt, lelkes ifjúsági versenyzőnk és egyben szárnyait próbálgató közírónk beszámolóját pakoltam fel az oldalra. Kellemes olvasgatást!
Harc a fejemmel, meg főleg a láncommal L
Már nagyon vártam ezt a versenyt, végre középtávú maraton. J
Reggel Kovács Andrással utaztam le, és az ő családjával. Nagyon jó utunk volt lefelé, bár egyszer kicsit másfelé mentünk, de nem tévedtünk el, csak nem a legrövidebb úton jöttünk, de végül leértünk Bakonybélbe, bár kicsit később, mint ahogy terveztük, így csak 20-25 percünk maradt melegíteni. Ezért aztán tudtam, hogy az első emelkedőn nem leszek egy rakéta, mondjuk nem is szoktam az lenni. Csak ültem a mezőnyben, és nem tettem semmit sem, mentem amennyit muszáj volt menni.
Majd elkezdtem megúszni, de úgy voltam vele, hogy inkább nem fárasztom le magamat azzal, hogy felsprinteljem magamat a többiekre, tudtam hogy ma a csendes gyilkos szerepét fogom játszani, tehát inkább a végén keményítek be.
Az első emelkedőre összerázódtunk hárman, egy ismeretlen emberke, aki a korosztályát sem akarta elárulni Andrisnak (Kovács), mert ő volt még velünk. Tudtam, hogy ha én meg Andris együtt maradunk akkor jót tudunk menni. Tehát együtt haladtunk, felértünk emberekre, majd utaztunk rajtuk, majd elléptünk tőlük. Szerintem jól tudtunk együtt dolgozni. Sokat segített nekem!
Később jöttek a gázlók, itt kicsit megúszott Andris, nem merte olyan fiatalosan venni a gázlókat, mint én. J Én nem féltem annyira a defekttől, hála a 2.2-es UST-s Continental X-King guminak, amiben Revo Sealant folyadék volt.
Átkeltünk a gázlókon, majd megint összeverődtünk, jött is egy jó kis emelkedő, letettem kistányérra a láncot, tekertem párat és akkor: RECCS, elkezdett pörögni a lábam. Elszakadt a lánc, pontosabban a patentszem. Természetesen nem vittem magammal semmilyen szerszámot, mert hát mi bajom is lehetne… Kérdezgettem az embereket, hogy van-e valakinél láncbontó? Sajnos senkinél se volt.
Egyszer csak jött Dósa Eszti, és példa értékűt cselekedett: éppen jöttek felfelé, és miközben Poór Brigi tette rá a kereket mondta, hogy persze ad láncbontót, elkezdett turkálni a zsebében, nem találta, de nem adta fel és meglett a láncbontó és odaadta. Úgyhogy még egyszer nagyon köszönöm neki a segítséget!!!
El is kezdtem megcsinálni a láncot, közben egy srác megállt, és adott patent szemet, ezt is nagyon köszönöm neki!! Sajnos azt nem tudtam felhasználni, mivel 10 sebességes volt, én meg 9 sebességgel nyomom. Pech.
Szóval magában összeraktam a láncot. Sikerült, pattantam is a bringára, és 5-10 perc állás után elkezdtem megint levadászni az embereket.
Szépen sorjában jöttem föl. Gondoltam, hogy Andrisra már nem fogok felérni, de azért mentem, ahogy tudtam.
Amikor a kőris-hegyi mászás 2/3-nál tartottam megint megpörgött a lábam, elszakadt a lánc.
Na, itt fejben teljes összerogyás következett, a biciklit csak ledöntöttem, és néztem őt, kérdezgettem, hogy MIÉRT csinálod ezt velem haver??? (valószínűleg a sok víz lehetett az oka, amit a gázló átkeléseknél kapott) 5 perc filózás után úgy döntöttem, hogy megcsinálom, és bepörgetek a célba, nem adom fel, mert kell a pont az összetettben.
Így aztán nekivágtam a maradéknak, a Kőris-hegy tetején kértem egy olajozást, ez jót tett a rendszernek.
Innentől csak edzőtempóban, inkább erősebb edzőtempóban tekertem végig, fejlehajtósan.
Csalódott vagyok, hogy ilyen technikai probléma miatt buktam egy olyan versenyt, ahol jól éreztem magamat.
Meglepődtem, amikor mondták, hogy 2. lettem. Szóval legalább a pontok összejöttek, ha nem is tudhatok valami jó versenyt magam mögött.
Szerintem amióta elkezdtem versenyezni (5 éve) azóta összesen nem volt ennyi technikai problémám, persze ha úgy nézzük, hogy időben mennyit buktam miattuk. De nem idegeskedek rajta, az ilyennel az ember nem tud mit kezdeni. Majd a Bükkben jobb lesz jövőhétvégén!
Köszönöm a felkészítést Bálintnak, a versenylehetőséget a csapatomnak, a Meditech SC-nek, a támogatást a Nutrixxionnak, a Continentalnak, és a Léda étteremnek!
A képekért természetesen Kenyeres Zsoltnak rebegek hálát!
Még szeretnék gratulálni a csapatfőnökömnek Dénesnek az 1. helyezéséhez, nagyot ment, megérdemli!!
Szilváson találkozunk!!
Üdv,
Bence